Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
1993. július 25.
Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
1996. június 4.
A korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatának újabb kötete Gub Jenő Erdő-mező növényei a Sóvidéken című könyve, amely a vidék 355 növényfaját és alfaját, a növényekkel kapcsolatos sóvidéki közmondásokat, szólásokat foglalta össze. A szerző a népi gyógyászat adatai mellett összegyűjtötte a néprajzi szempontból értékes babonákat is. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./
1996. július 25.
Ötödik alkalommal nyílt meg Korondon a Hazanéző magyar irodalmi tábor a megyei tanfelügyelőség, a helyi Firtos Művelődési Egyesület és a korondi gimnázium közös rendezésében. Az egyhetes táborozáson a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalmi tanulmányi verseny győztesei vesznek részt, továbbá irodalomkedvelő gyermekek Magyarországból és Csallóközből is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
1996. augusztus 15.
A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./
1996. augusztus 15.
A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./
1996. augusztus 15.
A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./
1996. augusztus 15.
A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./
1996. augusztus 26.
Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 26.
Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1997. július 17.
A Firtos Művelődési Egyesület rendezésében Korondon megkezdődött a VI. Hazanéző Nemzetközi Magyar Irodalmi Tábor. A rendezvényen az anyaországiak és a szórványok képviselőin kívül részt vesznek a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszán jó eredményt elért tanulók. A nyitónapon megtekintették a Domokos Pál Péter felvételeiből összeállított fotókiállítást. A következő napokon Parajdra, Székelykeresztúrra, Fehéregyházára, majd Gyergyószárhegyre, a Gyilkos tóhoz, Csíkszererdába és Székelyudvarhelyre látogatnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./
1997. augusztus 9.
Aug. 9-én kezdődik Korondon a fazekasvásár, az árcsói turistafogadónál, ahogy az előző tizenkilenc évben is történt. A vásárt a helyi tanács és a Firtos Művelődési Egylet szervezte. A vásárosok tanácskozásra is összeülnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./
1998. május 8.
Megjelent a Firtos Művelődési Egyesület folyóiratának /Hazanéző/ új száma. Napvilágot látott a Szórvány Plébániák Értesítőjének újabb száma, melyet a Vicei Római Katolikus Plébánia ad ki. A lapot a csíkszeredai Alutus Nyomda gondozza. /Korondról és Csíkszeredából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. augusztus 5.
A Firtos Művelődési Egylet augusztus 14-én és 15-én az idén is megrendezi az árcsói fogadónál a hagyományos fazekasvásárt. A műsorban szerepel a 10. évét betöltött, Hazanéző című korondi lap köszöntése, illetve a szovátai népi tánccsoport és a korondi fúvószenekar fellépése. A nagyenyedi Castellum Alapítvány szeptember 4-én és 5-én konferenciát rendez Nagyenyeden, Vállalkozásfejlesztési gondolkodásmód alakítása hazai és nyugati céltámogatási rendszerek szemszögéből címmel. A rendezvényt a Castellum Alapítvány közgyűlése zárja. Az alapítvány céljai közt szerepel egy album összeállítása az erdélyi történelmi családok épületeiről, ezért illetékesei arra kérnek mindenkit, hogy hozzon magával fényképet régi otthonukról (udvarház, kastély stb.). /Kerámiavásár és konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1999. augusztus 14.
22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2000. április 11.
Korondon fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Firtos Művelődési Egylet. Ebből az alkalomból ápr. 14-én ünnepi ülést tartanak. Megnyitóbeszédet Páll Lajos költő-festőművész, az egylet tiszteletbeli elnöke mond, azután Ambrus Lajos tanár, az egylet elnöke az elmúlt évtized tevékenységét méltatja. Az alapítók nevében Bölöni Domokos író-lapszerkesztő beszél. /Tízéves a firtos művelődési egylet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 11.
Korondon fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Firtos Művelődési Egylet. Ebből az alkalomból ápr. 14-én ünnepi ülést tartanak. Megnyitóbeszédet Páll Lajos költő-festőművész, az egylet tiszteletbeli elnöke mond, azután Ambrus Lajos tanár, az egylet elnöke az elmúlt évtized tevékenységét méltatja. Az alapítók nevében Bölöni Domokos író-lapszerkesztő beszél. /Tízéves a firtos művelődési egylet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 18.
Gub Jenő tanár harmadik könyve /Sóvidéki etnozoológia/ jelent meg a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatában, ez folytatása az előző kettőnek /Erdő-mező növényei a Sóvidéken és Erdő-mező állatai a Sóvidéken/. Az etnozoológia lényege: megismerni az emberekkel együtt élő állatokat, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket és a megtartásukért alkalmazott praktikákat. "A sóvidéki ember az állatait mindig különös gonddal nevelte, az állattartás, állatszeretet, gondosság sokszor jelentősebb, nagyobb érték volt, mint a családban agyermek" - írta a szerző a bevezetőben. Gub Jenő szovátai tanár három évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét adta közre. "A népi természetismeret sajnos a néprajz mostoha gyermeke, annak a perifériájára szorult, ami abból is adódhat, hogy az etnobiológia művelőjének legalább három tudományágban (növény- és állattan, etnológia, nyelvészet) jártasnak kell lennie" - vallja a szerző. /Megyeri Tamás Róbert: Sóvidéki etnozoológia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 18./
2000. április 18.
Gub Jenő tanár harmadik könyve /Sóvidéki etnozoológia/ jelent meg a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatában, ez folytatása az előző kettőnek /Erdő-mező növényei a Sóvidéken és Erdő-mező állatai a Sóvidéken/. Az etnozoológia lényege: megismerni az emberekkel együtt élő állatokat, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket és a megtartásukért alkalmazott praktikákat. "A sóvidéki ember az állatait mindig különös gonddal nevelte, az állattartás, állatszeretet, gondosság sokszor jelentősebb, nagyobb érték volt, mint a családban agyermek" - írta a szerző a bevezetőben. Gub Jenő szovátai tanár három évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét adta közre. "A népi természetismeret sajnos a néprajz mostoha gyermeke, annak a perifériájára szorult, ami abból is adódhat, hogy az etnobiológia művelőjének legalább három tudományágban (növény- és állattan, etnológia, nyelvészet) jártasnak kell lennie" - vallja a szerző. /Megyeri Tamás Róbert: Sóvidéki etnozoológia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 18./
2002. július 1.
Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók a helyismeret szolgálatában témakörben nyílt kiállítás jún. 28-án Székelyudvarhelyen. Hermann Gusztáv könyvtárigazgató az udvarhelyi kiadók történetét vázolta. Az első nyomdát Becsek Dániel nyitotta meg 1868-ban, azóta folytonosan több lap, kiadvány került az udvarhelyiek kezébe. Székelyudvarhelyen jelenleg számos kiadó és nyomda működik, amelyek közül a legnagyobb az Infopress Rt. A kiállításon jelen volt az Ablak Kiadó, az Infoprint, a Litera /Beke Sándor három kiadója/, valamint az ABC Impex, a Human Reform Alapítvány kiadványai, a Bid Stúdió, a Kabdebó Nyomda, a Regiostar-Co Kft., a Haáz Rezső Alapítvány, a MicroPrint, a Demaco, a Firtos Művelődési Egylet és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia kiadványai. /(nagyálmos): Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
2002. július 1.
Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók a helyismeret szolgálatában témakörben nyílt kiállítás jún. 28-án Székelyudvarhelyen. Hermann Gusztáv könyvtárigazgató az udvarhelyi kiadók történetét vázolta. Az első nyomdát Becsek Dániel nyitotta meg 1868-ban, azóta folytonosan több lap, kiadvány került az udvarhelyiek kezébe. Székelyudvarhelyen jelenleg számos kiadó és nyomda működik, amelyek közül a legnagyobb az Infopress Rt. A kiállításon jelen volt az Ablak Kiadó, az Infoprint, a Litera /Beke Sándor három kiadója/, valamint az ABC Impex, a Human Reform Alapítvány kiadványai, a Bid Stúdió, a Kabdebó Nyomda, a Regiostar-Co Kft., a Haáz Rezső Alapítvány, a MicroPrint, a Demaco, a Firtos Művelődési Egylet és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia kiadványai. /(nagyálmos): Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
2002. július 9.
Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2002. július 9.
Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2002. július 19.
Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. december 7.
Saint- Michel kedvelt barokk szobrát /L Ange - Az Angyal/ ellopták, Miholcsa József szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a szobrot. Nov. 9-én felavatták a művész jelenlétében a szobrot. Miholcsa Józsefre a Hortobágyi Alkotótáborba ellátogató művészek felfigyeltek. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi származású művész kezdeményezte annak idején az Incitato alkotótábort /Kézdivásárhely/, ez a tábor idén tizedszer nyitotta meg kapuit, Miholcsa József vezetésével. Miholcsa József Szent István- szobrát Sárpatakon kiállították. Azóta elkészült Árpád- szobra is. A 2,5 méteres műkő alkotást jövő tavasszal leplezik le Torján. Budapesten dec. 15-én a Bolyai János Szakközépiskolában, a Váci út 28. szám alatt avatják a névadó nagy matematikus portréját. A művész életműve koronájának nevezi a korondi iskola elé, a Firtos Művelődési Egyesület által rendelte emlékteret. Húsz méter sugarú az Erős várunk az anyanyelv című hatalmas térkompozíció. Úgy tervezi, hogy 2003-ban lesz az avatása. A hét méteres, a történelmet jelképező andezit "életfa" helyet ad a jelképeknek, a sámán kort szimbolizáló lélekmadárnak, a honfoglalásra utaló lófejnek, a későbbi korszakot idéző kettős keresztnek, a személyiség- és jelentéshordozó, félméteres átmérőjű bronzplakettnek és így tovább. Igazi kultikus helyévé válhat ez a magyarságnak. /Miholcsa József Angyala Franciaországban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2003. június 16.
Az Erős várunk nekünk az anyanyelvünk című térkompozíciót avatták fel jún. 13-án Korondon. A falu központjában lévő emlékművet a Firtos Művelődési Egylet kezdeményezésére Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész készítette el. Ugyancsak a képzőművész nevéhez fűződnek azok a plakettek is, amelyek az emlékművön kaptak helyet, azoknak a híres magyar íróknak és költőknek a képmásával, akik hozzájárultak nyelvünk fennmaradásához. Miholcsa József örömét fejezte ki, hogy ő készíthette el ezt az alkotást, mely élete eddigi legnagyobb munkája. /Györffy Sándor: Az anyanyelvnek emeltek szobrot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 16./
2003. június 16.
Az Erős várunk nekünk az anyanyelvünk című térkompozíciót avatták fel jún. 13-án Korondon. A falu központjában lévő emlékművet a Firtos Művelődési Egylet kezdeményezésére Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész készítette el. Ugyancsak a képzőművész nevéhez fűződnek azok a plakettek is, amelyek az emlékművön kaptak helyet, azoknak a híres magyar íróknak és költőknek a képmásával, akik hozzájárultak nyelvünk fennmaradásához. Miholcsa József örömét fejezte ki, hogy ő készíthette el ezt az alkotást, mely élete eddigi legnagyobb munkája. /Györffy Sándor: Az anyanyelvnek emeltek szobrot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 16./
2003. október 24.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívottja a Korondon élő és alkotó Ambrus Lajos volt. 1982-ben, prózai írásokból válogatott első kötetének megjelenése után 13 esztendeig nem adott ki könyvet. 1995-ben már költőként is bemutatkozott. Első verseskötetét (Lopott hold) az 1998-ban (Játék a tájban) és a 2003-ban megjelent Boldogok hajóján követte. Közben sok mese, történet, monda feldolgozására is vállalkozott. A megtartó falut - szociológiai szempontokból - nem, de népét, annak sajátos gondolkodását, viselkedését, tapasztalatainak tanulságait mindenképpen rögzítette, vallja. A több mint 100 tagot számláló korondi Firtos Művelődési Egylet tagjai közül többen is felolvastak már köri ülésen Gyergyószentmiklóson. Ambrus Lajos szerkeszti az 1990 óta megjelenő Hazanéző című művelődési folyóiratot. A Hazanéző, Sóvidék e páratlan krónikája több mint 1000 eddig kinyomtatott oldalával immár nagy érték, közismert kutatók, néprajzosok, történészek, nyelvészek közöltek benne. Az idei utolsó szám 2000 példányban jelent meg, de voltak számok, amelyekből 5000 példányt nyomtak. Páll Lajos festőművész és költő, minden szám címlapjának avatott szerzője. Szívessége hiányában a folyóirat meg sem jelenhetne. Mert mondanom sem kell, hogy minket elkerültek a nagy támogatási hullámok. /Bajna György: Ambrus Lajos szolgálatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2003. október 24.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívottja a Korondon élő és alkotó Ambrus Lajos volt. 1982-ben, prózai írásokból válogatott első kötetének megjelenése után 13 esztendeig nem adott ki könyvet. 1995-ben már költőként is bemutatkozott. Első verseskötetét (Lopott hold) az 1998-ban (Játék a tájban) és a 2003-ban megjelent Boldogok hajóján követte. Közben sok mese, történet, monda feldolgozására is vállalkozott. A megtartó falut - szociológiai szempontokból - nem, de népét, annak sajátos gondolkodását, viselkedését, tapasztalatainak tanulságait mindenképpen rögzítette, vallja. A több mint 100 tagot számláló korondi Firtos Művelődési Egylet tagjai közül többen is felolvastak már köri ülésen Gyergyószentmiklóson. Ambrus Lajos szerkeszti az 1990 óta megjelenő Hazanéző című művelődési folyóiratot. A Hazanéző, Sóvidék e páratlan krónikája több mint 1000 eddig kinyomtatott oldalával immár nagy érték, közismert kutatók, néprajzosok, történészek, nyelvészek közöltek benne. Az idei utolsó szám 2000 példányban jelent meg, de voltak számok, amelyekből 5000 példányt nyomtak. Páll Lajos festőművész és költő, minden szám címlapjának avatott szerzője. Szívessége hiányában a folyóirat meg sem jelenhetne. Mert mondanom sem kell, hogy minket elkerültek a nagy támogatási hullámok. /Bajna György: Ambrus Lajos szolgálatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
